A Right to repair vagyis a javításhoz való jog az egész világot érintő probléma
Ezért a legnagyobb szervizelő vállalatok az Európai Unióban összefogtak, és létrehozták a Right to repair mozgalmat, amelynek keretein belül az Európai Uniótól kérik az elektronika javításához való jog biztosítását.
A javításhoz való jogot, amely a következőknek szól:
- fogyasztók: hogy biztosítva legyen számukra a készülékek olcsóbb javítása, és ne legyenek arra kényszerítve, hogy folyamatosan új és új készülékeket vásároljanak.
- szervizelő vállalatok: hogy mindenféle márkájú elektronikai eszköz javítását tudják biztosítani ügyfeleiknek (ez elérhető alkatrészeket jelent, és a gyártók által a javítás elől nem elzárt készülékeket)
- Föld bolygónk számára: az elektromos hulladék a leggyorsabban növekvő hulladékfajta, miközben az egyetlen mód, amellyel megküzdhetünk ezzel a növekedéssel, az a megvásárolt készülékek javítására való lehetőség.
Új törvény érvényessége
Az Európai Unió 2021.03.01. nappal hatályba léptetett egy rendelkezést, amely az elektromos készülékek javításához való joggal foglalkozik. Sajnos egyelőre ez csak a televíziók, hűtők, mosogatógépek és hajszárítók gyártóira vonatkozik. Ezeknek a készülékeknek a gyártói kötelesek biztosítani, hogy termékeik 10 éven keresztül javíthatók legyenek. Emellett a jövőben az elektromos készülékeket címkékkel látják majd el, amelyeken az adott termék várható élettartama szerepel majd.
Az új készülékeket javítási útmutatóval kell majd szállítani, és úgy kell gyártani azokat, hogy általános eszközökkel szétszerelhetők és javíthatók legyenek.
A javításhoz való jog jövője
A szervizelő vállalatok nem érték el viszont még mindig azt, amiért harcolnak. Az új törvény nem érinti egyelőre a márkaszervizek megszüntetését, és nem ad megoldást a mobilkészülékek problematikájára. Az egyetlen, amit egyelőre az Európai Unió megkövetel, az egy univerzális töltő az összes gyártó minden készülékéhez.
A problémakör viszont lényegesen nagyobb ennél. Ahogy az ügyfél megvásárol egy készüléket, meg kellene szereznie annak tulajdonjogát, amely lehetőséget ad neki nem csak arra, hogy saját igényeinek megfelelően használja a készüléket, hanem arra is, hogy ha kell, javíttathassa, mégpedig az általa választott vállalattal.
Ha megszűnnének a márkaszervizek és a szoftveres jegyek a gyártók oldaláról, a felhasználók számára ez végsősoron a javítással kapcsolatos költségek csökkenésével járna, gyorsabb és elérhetőbb javítással. Nem is beszélve arról, hogy csökkenne az újonnan létrejött elektronikai hulladék, amely az új és új készülékek vásárlásából adódik.
Az elektromos hulladék a világ leggyorsabban növekvő hulladéktípusa. Csak a készülékek 25-20%-a kerül újra hasznosításra!
Mik a hátrányok, ha egy szerviz márkaszerviz?
Ahhoz, hogy egy szerviz eredeti pótalkatrészekhez jusson, mégpedig nem csak az alapalkatrészekhez (a mobiloknál ezek az akkumulátor és a kijelző), vagy hivatalos javítási útmutatókhoz az egyes meghibásodásokra vonatkozóan, a márkaszervizek hálózatába kell, hogy tartozzon.
Az ilyen szervizeknek viszont rögtön több hátránya is van. Például az Apple-nél az a szabály, hogy a szervizek csak sérült akkumulátorokat vagy kijelzőket javíthatnak. Semmilyen más javítás nem megengedett. Az ilyen szervizek ráadásul magas díjakat fizetnek a gyártónak is, ami növeli áraikat, és a szervizelési tevékenységüket ár szempontjából előnytelenné teszi.
Minden évben 53 millió tonna elektromos hulladék jön létre, amely 350 kirándulóhajó tömegű elektronikának felel meg.
Miért érdemes harcolni a javításhoz való jogért?
A legevidensebb ok, amely miatt érdemes a javításhoz való jog megszerzésére törekedni, a készülékek szervizelésének gazdaságossága. Az egyes pótalkatrészek nyilván kevesebbe kerülnek, mint egy új készülék, és az ügyfél szempontjából ezért egyáltalán nem logikus döntés eldobni egy teljesen működőképes készüléket azért, mert mondjuk az audio-csatlakozó nem működik rajta. Míg a gyártók szívük szerint minden egyes javítást új készülék biztosításával oldanának meg, a józan ész egészen mást – az ellenkezőjét – diktálja, főként, ha figyelembe vesszük, hogy a megfelelő eszközök használatával a javítások jelentős része igazán egyszerű és gyors kérdés.
A javításhoz való jogért nem csak a felhasználók nevében kell harcolni, hanem a természetében is. Az ún. e-waste, vagyis az elektromos hulladék az egyik legnagyobb károsítója környezetünknek. Pont a szervizelés és az egyes alkatrészek cseréje (a teljes készülék helyett) jelentenék a megoldást a problémának legalább egy részére. Számos gyártó jelenlegi hozzáállása viszont arra kényszeríti a felhasználót, hogy a gyakran még mindig nagyon is használható és jó képességű készülék javításával szemben az új darab megvásárlása mellett döntsenek. Az eredmény pedig az egyre nagyobb mennyiségű hulladék, amely veszélyezteti környezetünket, és ezáltal minket is.
Mit tehetünk mi magunk?
A gyártók hozzáállását végső soron csak a fogyasztók tudják megváltoztatni. Egyértelműen ki kellene állniuk amellett, hogy nem szeretnének folyamatosan új készülékeket vásárolni, és továbbra is követelni fogják a javításhoz való jogukat. Csak így lehet ráirányítani a megfelelő szervek figyelmét erre a – gyakran ignorált – problematikára, és kikövetelni ezáltal a hozzáállásbeli változást azoknál a társaságoknál, amelyek jelenleg kizárólag a saját hasznukra vannak tekintettel.
Több információt a javításhoz való jogról itt találsz:
- Web: Európai Parlament hírei (SK)
- Web: Right to repair
- Instagram: right2europe
- Facebook: Right to repair Europe
